Gyermekláncfű
A gyermekláncfű (Taraxacum officinale)– más néven pongyola pitypang- az őszirózsafélék családjába, azon belül pitypang nemzetségébe tartozik. A magyar nyelvterület minden részén más-más népies névvel illetik. A világ nagy részén vadon nő, de Európa egyes területein gyógyászati célokból külön termesztik. Füves tájakon, főleg a kertekben, szántókon jelenik meg, 30 cm magasra is megnőhet. A növény alkalmazkodóképessége nagyon jó, szinte bárhol kihajt. Neve gyermekjátékokból ered, száras virágait gyakran összefűzik, és nyakláncként vagy fejdíszként hordják. Zöld levelei jellegzetesen fogazottak. A növényt bárhol felsértve keserű ízű fehér tejnedvet ereszt. Gyökere függőleges és hosszú, ezért kiirtani nem könnyű, az egyik legszívósabb és legszaporább gyomnövényként ismert. Egyetlen, sárga virágzata az idény nagy része alatt virágzik. Csak napos időben nyílnak, tavasszal és kora nyáron, de másodvirágzásként ősszel is.

A virágzat elnyílása után a növény magvaiból labdacsot formál, amelyet a szél széthord. Nincs túl nagy élelmezési jelentősége, de Nyugat-Európában, főként Franciaországban ma is termesztik és fogyasztják. Virágzás előtti fiatal leveleiből salátát vagy főzeléket készítenek.
A gyermekláncfűből készült teák vagy étrend-kiegészítők általában a növény édes gyökértörzsét és karógyökerét tartalmazzák, vagy a leveleit.
A gyermekláncfüvet mint gyógynövényt, már az ókorban nagyra értékelték. A növény minden része – levél, szár, virág és gyökér – gyógyhatású és nagyon hasznos. Gyökerét ősszel és tavasszal, levelét áprilistól júniusig, az egész növényt gyökérrel tavasztól őszig gyűjtjük.
A növény szeszkviterpén lakton keserűanyagokat, flavonoidokat, cseranyagot, szterolokat, káliumsókat, karotinoidokat, inulint tartalmaz. A benne lévő keserűanyagok miatt hasznos gyógynövényként tartjuk számon. Hatóanyagtartalma a virágzás idején a legnagyobb. A gyermekláncfű levele gazdag vitaminokban és ásványi anyagokban. Így például béta-karotin, C-, B1– és B2-vitamin, kálium, vas, kálcium, magnézium, foszfor, mangán, cink is van benne.
Gyógyteát a forrázott, száraz levélből vagy a főzött gyökérből készíthetünk. Kutatások bizonyították, hogy hatóanyagai epe- és májbántalmak esetén jótékony hatással vannak a szervezetre. Az emésztőrendszerre és a májra elsősorban a keserűanyagok hatnak. Néha egyéb májerősítő gyógyfüvekkel keverik például máriatövissel. A népi gyógyászatban régóta ajánlják a gyermekláncfű gyökerét a máj és az emésztési rendszer panaszaira, a levelét pedig a vízvisszatartás csökkentésére, vesehomok képződésének megakadályozására. Többek között azt is kimutatták, hogy serkenti a nyál, az epefolyadék és a gyomornedvek kiválasztását, ezáltal pedig javítja az összes emésztőszerv működését. Ennek köszönhetően a méreganyagok könnyebben távoznak a szervezetből. Reumás panaszok, köszvény, fájó ízületek esetén gyökerének főzetét borogatásra ajánlják. Külsőleg szépítőszernek is alkalmazható. Tejnedve szeplők halványítására, ránctalanításra is alkalmas.
Alkalmazása viszont ellenjavallt epevezeték-elzáródás, gyomor- és nyombélfekély esetén. Az arra érzékenyeknél a virágpor allergiás reakciót válthat ki.