Gyermekláncfű

A gyermekláncfű (Taraxacum officinale)– más néven pongyola pitypang- az őszirózsafélék családjába, azon belül pitypang nemzetségébe tartozik. A magyar nyelvterület minden részén más-más népies névvel illetik. A világ nagy részén vadon nő, de Európa egyes területein gyógyászati célokból külön termesztik. Füves tájakon, főleg a kertekben, szántókon jelenik meg, 30 cm magasra is megnőhet. A növény alkalmazkodóképessége nagyon jó, szinte bárhol kihajt. Neve gyermekjátékokból ered, száras virágait gyakran összefűzik, és nyakláncként vagy fejdíszként hordják. Zöld levelei jellegzetesen fogazottak. A növényt bárhol felsértve keserű ízű fehér tejnedvet ereszt. Gyökere függőleges és hosszú, ezért kiirtani nem könnyű, az egyik legszívósabb és legszaporább gyomnövényként ismert. Egyetlen, sárga virág­zata az idény nagy része alatt virágzik. Csak napos időben nyílnak, tavasszal és kora nyáron, de másodvirágzásként ősszel is.

A virágzat elnyílása után a növény magvaiból labdacsot formál, amelyet a szél széthord. Nincs túl nagy élelmezési jelentősége, de Nyugat-Európában, főként Franciaországban ma is termesztik és fogyasztják. Virágzás előtti fiatal leveleiből salátát vagy főzeléket készítenek.

A gyermekláncfűből készült teák vagy étrend-kiegészítők álta­lában a növény édes gyökértörzsét és karógyökerét tartalmazzák, vagy a leveleit.

A gyermekláncfüvet mint gyógynövényt, már az ókorban nagyra értékelték. A növény minden része – levél, szár, virág és gyökér – gyógyhatású és nagyon hasznos. Gyökerét ősszel és tavasszal, levelét áprilistól júniusig, az egész növényt gyökérrel tavasztól őszig gyűjtjük.

A növény szeszkviterpén lakton keserűanyagokat, flavonoidokat, cseranyagot, szterolokat, káliumsókat, karotinoidokat, inulint tartalmaz. A benne lévő keserűanyagok miatt hasznos gyógynövényként tartjuk számon. Hatóanyagtartalma a virágzás idején a legnagyobb. A gyermekláncfű levele gazdag vitaminokban és ásványi anyagokban. Így például béta-karotin, C-, B1– és B2-vitamin, kálium, vas, kálcium, magnézium, foszfor, mangán, cink is van benne.

Gyógyteát a forrázott, száraz levélből vagy a főzött gyökérből készíthetünk. Kutatások bizonyították, hogy hatóanyagai epe- és májbántalmak esetén jótékony hatással vannak a szervezetre. Az emésztőrendszerre és a májra elsősorban a keserűanyagok hatnak. Néha egyéb májerősítő gyógyfüvekkel keverik például máriatövissel. A népi gyógyászatban régóta ajánlják a gyermekláncfű gyökerét a máj és az emésztési rendszer panaszaira, a levelét pedig a vízvisszatartás csökkenté­sére, vesehomok képződésének megakadályozására. Többek között azt is kimutatták, hogy serkenti a nyál, az epefolyadék és a gyomornedvek kiválasztását, ezáltal pedig javítja az összes emésztőszerv működését. Ennek köszönhetően a méreganyagok könnyebben távoznak a szervezetből. Reumás panaszok, köszvény, fájó ízületek esetén gyökerének főzetét borogatásra ajánlják. Külsőleg szépítőszernek is alkalmazható. Tejnedve szeplők halványítására, ránctalanításra is alkalmas.

Alkalmazása viszont ellenjavallt epevezeték-elzáródás, gyomor- és nyombélfekély esetén. Az arra érzékenyeknél a virágpor allergiás reakciót válthat ki.